A magyar helyesírás szabályai

 Nemrég részt vettem egy konferencián, ami magyartanároknak szólt, és itt egy kerekasztal beszélgetésen parázsvita alakult ki arról, hogy szükség van-e egyáltalán helyesírási szabályokra. A két radikális ellenvéleményt Balázs Géza és Arató László képviselték. Aki ismeri őket, az könnyen kitalálhatja, hogy Balázs G. meg sem tudta érteni, hogyan merülhet fel ez a kérdés, főleg tanult, pláne tanító emberekben. Arató L. pedig hozta az érveket arra, hogy a magyar helyesírás nem logikus, sokszor az érthetőséget és az olvasást nehezíti, s mivel a helyesírás nem jogforrás, ezért ő a saját könyveiben is sokszor szándékosan vét a helyesírási szabályok ellen, így segítve az olvasók dolgát. Az embernek joga van véteni a helyesírási szabályok ellen.

Igaz a mondás - "szólalj meg, s megmondom, ki vagy" -, és természetesen egy írott szöveg is sokat elárul a szerzőjéről, de a helyesírási szabályzatunk valóban elbírna egy kis reformot. Csak mert 150 éve is így írtuk, ne kelljen ma is így írni.