 |
| Forrás |
"Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban."
(Fil. 4, 6-7)
A minap olvastam egy cikket, ami pszichológiai szempontból mutat rá a hálaadás fontosságára. Robert Emmons, amerikai pszichológus Thanks! c.
könyve alapján foglalja össze Berényi Aurélia, miért is fontos, hogy minden nap hálát adjunk azért, amink van.A cikk zseniális, mégis maradt bennem egyfajta hiányérzet az olvasás után. Rendben hálát adok minden este, de kinek? A magyar ige kötelező vonzata részes esetben áll. Valamiért valakinek adhatunk hálát. Mivel keresztyénnek vallom magam, én mindenek előtt Istennek mondok hálát az ő bőkezű ajándékaiért, melyeket hajlamos vagyok magától értetődőnek venni. Hálás vagyok a családomért, a férjemért, gyermekemért, szüleimért, a közeli és távoli rokonaimért, barátainkért. Azért, hogy a nagy családunk is ilyen összetartó. Hála az anyagi javakért, hogy van fűtött házunk, áram, világítás, van étel az asztalunkon és van meleg ruhánk. Vannak könyveink és van időnk. Időnk magunkra és a családunkra, a barátainkra. Hála az egészségünkért is és hála azért, hogy - úgy tűnik - itt a faluban is elkezdődik valamiféle kis mozgolódás református berkekben. Holnap nálunk lesz baba-mama bibliakör és én készülök. A téma pedig a hálaadás lesz.
A cikknek egyébként azért is örülök, mert bizonyítja, hogy Isten nem azért adja a parancsolatait, hogy azokkal teljesíthetetlen követeléseket állítson elénk, esetleg hiúságát legyezgesse. Hiszen nem Neki van szüksége arra, hogy hálásak legyünk Neki, az Ő hatalma nem a mi dicsőítésünktől nő, hanem az eleve adott. Mi leszünk boldogabbak, egészségesebbek, ha hálát adhatunk Neki. Ugyanígy a "hat napon át munkálkodjál..." parancs is pszichológiailag, élettanilag megalapozott jó tanács. Ez az egészséges ritmusa az embernek.
Mellesleg a hálanapló nem rossz gondolat, igyekszem majd ide is becsempészni a "háláimat" :)
Még egy könyvet és egy filmet is szeretnék ajánlani a témához (mindkettő gyerekekkel is olvasható, megnézhető.
A könyv: Eleonor H. Porter: Az élet játéka, a film címe pedig: A jövő kezdete.
